A Kolozs megyei Kide Nyírő József Kulturális Egylete meghívására a kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület 40 tagú csoportja is részt vett a kidei Sipos Dávid Emléknapon, okt. 1-jén. Az ünnepségen Nyírő Józseffel kapcsolatos emlékeiről Herédi Gusztáv /Kolozsvár/ beszélt. Nyírő József /1889-1953/ 1914-ben került Kidére, római katolikus plébánosként. Nyírő 1919-ben kilépett a papi rendből, majd megnősült. Az író 1921-ben költözött Kolozsvárra. Kide nagy szülöttjéről, a kőfaragó Sipos Dávidról B. Murádin Katalin emlékezett meg. Életéről keveset tudunk, 1762-ben halt meg. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6./
1995. május 10.
Miközben az Európa Tanács az 1201-es ajánlás megszavazásával destabilizálja Európát, egy maréknyi moldvai román hazafi kénytelen bottal, vasvillával megvédeni a csángók románságát az őket leigázni szándékozó RMDSZ ellen. Akár így is megfogalmazhatnánk tömören a Bákó megyei Klézsében történteket. - állapította meg Kide Annamária. "Szerencsére vannak még éber hazafiak! Corneliu Balan RNEP-képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában, az Adevarul bukaresti napilap Az RMDSZ Moldva felé terjeszkedik című cikkében figyelmeztette a közvéleményt a magyarok újabb fondorlatára." Klézsén könyvégetés is volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./
2000. december 16.
Dec. 15-én megnyílt Lukács Solymossy Éva festőművész kiállítása Désen. Képein a Dés környéki lankás dombok jelentek meg és a mezőségi falu, Kide, öreg házaival. /Németh Júlia: Dési képek Désen. Lukács Solymossy Éva kiállítása a Frézia Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2001. szeptember 5.
Augusztusban Kidén Kovács Andrásnak /filmrendező Budapesten/ - a falu szülöttének - régi terve vált valóra: falumúzeum lesz a házból és gabonásból. A szalmatetős házak építői rég kihaltak, szakmai útmutatást a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai szolgáltattak. Kide 180 lakost számláló, fele arányban 70 év fölötti emberek által lakott kis falu életében a falumúzeum a megújulás elindítója lehet. Tervezik, hogy októberben lesz a falumúzeum avatója. /(lukács): Kide, Kide, nemes Kide... Készül a szalmafedeles falumúzeum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2001. szeptember 5.
Augusztusban Kidén Kovács Andrásnak /filmrendező Budapesten/ - a falu szülöttének - régi terve vált valóra: falumúzeum lesz a házból és gabonásból. A szalmatetős házak építői rég kihaltak, szakmai útmutatást a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai szolgáltattak. Kide 180 lakost számláló, fele arányban 70 év fölötti emberek által lakott kis falu életében a falumúzeum a megújulás elindítója lehet. Tervezik, hogy októberben lesz a falumúzeum avatója. /(lukács): Kide, Kide, nemes Kide... Készül a szalmafedeles falumúzeum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2002. október 7.
Okt. 5-én tartotta Kide a falutalálkozóval egybekötött szüreti bált. A nyugalmazás előtt álló kidei református pap, Darai tiszteletes emlékeztetett rá, hogy a falutalálkozót már a tizenkettedik alkalommal szervezték meg. A népviseletbe öltözött fiatalság állított emléket a tizenhárom aradi vértanúnak, Wass Albert-, Lászlóffy Aladár-, Vörösmarty-költeményekkel. A tájháznál Bancsov Károly, a Kolozsvári Magyar Opera művésze Kossuth-nótát adott elő, majd Kovács András Kidéből elszármazott budapesti filmrendező beszélt a leendő múzeumról, amelynek létrehozásában oroszlánrészt vállalt. A ház múzeummá alakításában fontos szerepe van Kallós Zoltánnak, aki használati- és dísztárgyakat bocsátott a leendő múzeum rendelkezésére. Lukács Éva, a múzeum és a falunapok egyik szervezője szerint jövő ilyenkorra már megtekinthető lesz a tájház-falumúzeum. /Jakab-Benke Nándor: Háromfelvonásos faluünnep Kidében. Falutalálkozó szüreti bállal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2003. október 8.
Október első szombatján találkoznak Kidén az innen elszármazottak, ismerősök, barátok. A falunapon. Idén rendkívüli ünnep volt, ugyanis okt. 4-én felavatták a Kidei Tájházat. 1997-ben Kovács András budapesti filmrendező szülőfaluja kétszáz éves házát vélte felismerni a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum által kiadott Évkönyv címlapján. A Kidéről elszármazott filmrendező hazajött, és dokumentumfilmet készített. A falu határában dr. Szabó Árpád unitárius püspököt népviseletbe öltözött fiatalok és hívek várták. A Tájházról beszélt az ünnepségen Kovács András filmrendező. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár kiemelte, hogy a tájház létének egy falu életében formáló, átalakító szerepe is van. A kiállítás anyagát továbbra is gazdagítani kell, erről a Kide Egyesület gondoskodik majd. /Lukács Éva: Felavatták a falu kincsét: a Tájházat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2002. március 24.
A Marosvásárhelyi Egyetemi és Főiskolai Lelkészség (Ma-Fia) meghívást kapott a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészségtől (KEL) a három hétvégét magába foglaló ifjúsági csoportvezető tanfolyamra. Az első hétvége március 8-10-e között egy kis mezőségi faluban, Kidén került sor. Kolozsvárról és Temesvárról érkeztek hallgatók. Az előadók a közösségépítésről beszéltek, de hallhattak az alapítványok, egyesületek és más szervezetek jogviszonyairól is. /Közösségépítő hétvége Kidén. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./
2004. január 10.
Több civil szervezet és a Kolozs megyei RMDSZ összefogásának köszönhetően mintegy hatvan, szórványban élő magyar gyermek kapott karácsonyi ajándékot. Az akció sikerén felbuzdulva a szervezők idén könyv-, ruhanemű- és tanszergyűjtést rendeznek a szórványban élő kiskorúak számára. A választás Farkas Sándor református lelkipásztor körzetére esett. Ezen a karácsonyon a kidei, bádoki, kolozsborsai és kolozsgyulai magyar gyermekek kaptak ajándékot. Az ajándékok összeállításában több civil szervezet vett részt: a Szabó Dezső Egyesület, az Areopagos Alapítvány, az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Diaszpóra Alapítvány. /P. M.: Ajándék a szórványba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2004. május 6.
A kidei nőszövetség kötelességének vallja az anyanyelv és kultúra, hagyományok ápolását, megőrzését, átadását. Kidén négy – állandó lelkipásztor nélküli – templom van, a régi iskola három éve szűnt meg. Közös erővel rendbetették a templomkertet, az üres parókiát és udvarát, a temető kidőlt kőkerítést újraépítették. Kicsinosították a kultúrtermet, ünnepi műsorral köszöntötték az édesanyákat. Az ünnepi műsort Jakab Berta nyugalmazott tanítónő rendezte. /Lukács Éva: Kide. Kiút a megsemmisülésből közösségi akarattal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2005. szeptember 19.
A szülőföldön való megélhetés példáit mutatták fel a besztercei szórványtalálkozón. Szabó Julianna és Bloj Anna a szeptember 17-én Besztercén ötödik alkalommal, megtartott Szórványtengelyek-találkozón elmondták: betekintést nyújtanak Csernakeresztúr, az 1911-ben idetelepített bukovinai székely falu életébe. A Szórványtengelyek-találkozókat Szabó Csaba kolozsvári újságíró, valamint Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni mérnök több mint egy éve indította el. Vajda Dániel református lelkész közölte: a Beszterce-Naszód megyei Tacson a megyei múzeum nem volt hajlandó felvállalni a tájház létrehozására használatba adott régi parókia felújítását. Azonban nem adják fel, más forrásokat keresnek tervük megvalósításához. A besztercei Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat megyei vezetője arról tájékoztatott, hogy az 1943-ban a magyar állam által a városba telepített 32 székely család lassan beolvad, annak ellenére, hogy a jelenleg 90 ezres megyeszékhelyen, Besztercén 4–5000 magyar él ma is. A Szeben megyei Balázstelke 261 fős gyülekezetének pásztora, Kiss Csaba református lelkész arra panaszkodott, hogy a Németországba kitelepedett szászok fiai lassan mind elviszik a férjhez adandó leányokat, miközben Ambrus András kidei református pap szerint a Kolozs megyei, majdnem színmagyar településen az a baj, hogy rengeteg a legényember, ugyanis 30–40 kilométeres körzetben nincs, akit feleségül vehetnének. Ezért is jók a találkozók, hátha egymásra talál egy legényes és egy leányos falu. A mostani találkozón Benkő Leventét, a Krónika újságíróját, valamint Antal-Tövissy Ildikót, a kolozsvári televízió szerkesztőjét a szórványban élőkről készített riportjaikért Szórványhűség-díjjal jutalmazták a szervezők. /Lányos falvak keresnek legényeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2005. október 5.
Évente október első szombatján rendezik meg Kide falunapját. Idén 15. alkalommal szervezte meg a Kide Egyesület. A délelőtt hagyományosan a fiatalok aradi vértanúkra emlékező versműsorával és a Himnusz éneklésével ért véget. A legények, népviseletbe öltözött csőszök szekereken, a csőszleányokkal és a zenészekkel együtt énekszóval hívogatták a közönséget a tájház udvarára. Eljött a 80. életévéhez közeledő Kovács András budapesti filmrendező, Kide szülötte is. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke mondott beszédet. /Lukács Éva: Örömteli ünneplés Kidén a falunapok alkalmával. Tizenötödik alkalommal szervezték meg a rendezvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2005. október 7.
A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes sikeres nyarat tudhat maga mögött. A Vendégségben Budapesten elnevezésű rendezvényen való sikeres szereplés után feladatuk volt Kolozsváron a VII. Szent István-napi Néptánctalálkozó megszervezése és lebonyolítása. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány munkatársaival karöltve zökkenőmentes volt a rendezvény, melyen tíz külföldi kisebbségi együttes közel 300 táncosa vett részt. A Szarkaláb fellépett augusztus 28-án, a szilágysági szilágyerkedi falunapokon és szeptember 11-én Aranyosegerbegyen. Az utóbbi helyen tapasztalhatták, hogy a községi hivatalosságok mennyire semmibe veszik a helyi nagyszámú magyar közösséget. A Szarkaláb szeptember 15–18-a Felvidéken meghívottja volt a zselízi Kincső Néptáncegyüttes fennállásának 10. évfordulójára szervezett fesztiválnak, melyen Erdélyből még a Kaláka Néptáncegyüttes és a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes képviseltette magát. A csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes meghívására a szarkalábosok másodszor vettek részt az ottani Ifjúsági Néptánctalálkozón. Október 1-jén Kidében a falunapon vettek részt. /Pillich Balázs és a Szarkaláb: Sikeres nyarat zárt a Szarkaláb. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. július 17.
Július 10–16-a között zajlott Kolozsváron a Nemzetközi Népzenei Tanács (International Council for Traditional Music – ICTM) Etnokoreológiai Szakosztályának konferenciája. A 24. alkalommal megszervezett tanácskozásra az ICTM és a Tranzit Alapítvány közös szervezésében került sor. Az egyhetes szimpózium alatt számos, a néptánckutatással kapcsolatos előadás hangzott el, sor került magyarfrátai, bonchidai és kidei kirándulásra, a konferencia végén pedig a szakosztály új elnököt választott. Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány vezetője, aki 1990 óta tagja a kutatócsoportunknak, munkatársaival együtt nagyszerűen megszervezte a konferenciát. Felföldi László néptánckutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese személyében mostantól új elnöke van az Etnokoreológiai Kutatócsoportnak. A négy évre szóló mandátum alatt tehát Budapestre vándorol a szakosztály „székhelye”. /Köllő Katalin: Néptánckutatók nemzetközi tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2006. október 2.
Szeptember 30-án tartották Kide falunapját. Sokan összegyűltek az egyetlen magyar többségű Borsa-völgyi településen, feledtetvén az apadás tényét. Az ökumenikus istentiszteleten Solymosi Zsolt unitárius lelkipásztor hirdette az igét. Az istentisztelet után a résztvevők átgyalogoltak a nemrég pályázati pénzekből felújított tájházhoz, ahol bemutatták a Kide Egyesület által szerkesztett Kide füzetet. A kis kiadvány, román és angol kivonatot is tartalmaz, de alapjában magyar nyelven mutatja be a falut. A tájháznál tartott bemutató után átmentek ahhoz az épülethez, amelyet a Kide Egyesület nemrég vásárolt meg, ez most közösségi házzá alakult. Még sok munka kell ahhoz, hogy minden kidei otthon érezhesse magát benne, fejtette ki a Kide Egyesület elnöke, Kiss János kidei származású kolozsvári üzletember, a létesítmény megnyitása alkalmából. Este szüreti bállal, mulatsággal zárult az egynapos együttlét. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A régi fényképek is kiszínesednek. XV. falunap és szüreti bál Kidében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
2008. augusztus 12.
A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes augusztus 14–19. között szervezi meg a 8 ország 360, és 6 Kolozs és Szilágy megyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját egybegyűjtő idei – sorrendben a X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozót, amely Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző szerepet játszik. A fesztiválra Kolozs és Szilágy megyében kerül sor: Kolozsváron, Magyarfenesen, Bánffyhunyadon, Zsobokon, Kidén és Kalotaszentkirályon. /X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2008. augusztus 16.
Magyar esttel várta Kolozsvárra a Szent István-napi Néptánctalálkozóra érkező néptánccsoportokat augusztus 14-én a Diákművelődési Házban a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Alapítvány. A fesztivált idén tizedik alkalommal szervezik meg, ez alkalommal nyolc ország néptánccsoportjai lépnek fel. Sebesi Karen Attila a szervezők nevében köszöntötte a néptánctalálkozón résztvevő csoportokat, Pillich Apor Balázs, a Szarkaláb néptánccsoport vezetője ajándékkal kedveskedett a csoportok vezetőinek. A találkozó szabadtéri néptánccal folytatódott: a hazai és külföldi néptáncegyüttesek felváltva táncoltak a Béke téren, a Főtéren és a Sétáló utcában. A néptánctalálkozó vidéki rendezvényekkel folytatódott a Kolozs megyei Bánffyhunyadon és Kidében, valamint a Szilágy megyei Zsobokon. /D. I. : Szent István-napi néptánc és muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2008. augusztus 18.
A Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány augusztus 14-e és 18-a között tizedszerre rendezte meg a Szent István-napi nemzetközi néptáncfesztivált, ahova nyolc országból érkeztek résztvevők. Utcai táncok, gálaműsorok várták a néptáncok ismerőit, rajongóit Kolozs (Bánffyhunyad, Kide, Magyarfenes, Kalotaszentkirály, Kolozsvár) és Szilágy megyében (Zsobok). Szombat délután a magyarfenesi szabadtéri gálaműsort falubál és tűzijáték követte. Augusztus 17-én, vasárnap Kolozsváron vonultak fel a néptáncegyüttesek, majd dr. Kovács Sándor főesperes celebrált misét a Szent Mihály-templomban. Vasárnap tizennégy néptáncegyüttes lépett fel a Diákművelődési Házban. Pillich Apor Balázs, a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes vezetője, egyben főszervező elmondta: incidensek nélkül zajlott a rendezvény. Zsobokon lépett fel az újvidéki Csűrdöngölő és a szintén vajdasági Cirkalom táncegyüttes. Zsobok határában kürtőskaláccal, pálinkával várták a vendégeket. Fullasztó melegben táncoltak a fiatalok. A Csűrdöngölő nevéhez fűződik a Vajdasági Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, valamint a Minősítő Fesztivál, ahol már kétszer érdemelt Kiválóan Minősült címet. A Cirkalom többszörös nívódíjas együttes idén átvehette a 2. Martin-plakettet a Martin György Néptáncszövetségtől, e cím egyedüli birtokosai a Kárpát-medencében. „Kide a világ közepe” – így köszöntötte Egri István helyi tanácsos a Szent István-napi Néptáncfesztivál alkalmával Szlovákiából érkezett Komáromi Generációk Néptáncegyüttest. A 22 tagból álló, 2006-ban alakult együttes háromtagú zenekarral is rendelkezik. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke megköszönte a komáromiak látogatását. Augusztus 16-án Magyarfenesen szabadtéri gálaműsorra került sor a Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében. A különböző országokból érkezett néptánccsoportok mindegyike részt vett a rendezvényen. Tűzijáték és hajnalig tartó bál zárta a mulatságot. Kolozsváron a menetet a csíkkozmási néptáncegyüttes nyitotta meg. A táncegyüttesek részt vettek az ünnepi szentmisén a Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta, Szent István királyunk példamutatása szerint a vallás és a hazaszeretet krisztusi parancs, azaz a hit és az erkölcs képezi a nemzeti lét alapját. /Kerekes Edit, Füstös Tímea, Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Incidensek nélkül zajlott a Szent István-napi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
